Ides szittyafijjam én ugyancsak kedvellek tigedet, de micsoda beszéd ez a onlány meg oflány?! Nem csoda hogy illen dógok történnek minálunk is mint amikó a tanácsenyök úr (mán meg ne haraguggyá, tudom én hogy mosmán pógármester, de hát énnékem máncsak tanácsenyök marad) a Rezsővel kitanyáták a ralét. Mer a Rezső valamikó autószerelő vót asztán a baráttyának van ez a megbuherát skodája, mingyenféle vasak vannak azon, csoda hogy nem vették míg el a jogosíttányát, igaz a Gézarendőr a mútkor asztat monta hogy az illen ralésoknak esztet szabad.
Na szóval meghirdették a ralét, gyüttek is a sok kocsik még Debrecenybül is, a Rezső szípen kimérte a pályát a tőttés mellett, Bözsi a bótos még illen kis zászlócskákat is szerzett neki a kanyarokba, ollan kípet mutatott a tőttésalja mint májuselsején, míg médijasáttor is vót, abba űttették a debrecenyi ripottert, de kellett is néki jaz a sáttor mer ollan ríszeg vót két napig mint a főd hiszen a tanácsenyök úr feszt csak itatta hogy szípeket írjon a faluról...
No de az onlányokról akartam elősorolni a dógokat, hát azok is gyüttek mer meg vót hirdetve a ralé így interurbán is, osztán ezek meglátták benne a lehetűsíget és egíszen idájig legyüttek Pestrül, a tanácsenyök úr meg elszállásolta üket a kösségháza vendígszobájába, aszongyák vót ott ollan pinyaszag hogy míg! Lett nekik forgalmuk is rendessen, mentek hozzájuk a vendíg ralésok, meg a Rezső, és a Bözsi esküdik rá hogy eggyik este a tanácsenyök is meglátogatta üket, hiába prédikáta ki a tiszteletes úr hogy aki az illen onlányokkal hál az pokolra jut, meg Bözsi asztat mongya hogy nem is hált velök a tanácsenyök úr, éjfíkor mán ment hazafelé, osztán még kétuccára is hallották hogy a felesíge kiabájja hogy hunjártál Ernyő az isten vágja belíd, csak itthon vagyol illen fatökű??!
Na ennyit akartam az onlányokról, vigyázzá velök te is fijjam!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése